Hazánkért - Lakatos Pál Főoldal Lakatos Pál
Lakatos Pál: Végleg eltűntem?                                                  
  Főoldal  |  Bemutatkozás  |  "Könyvesház"  |  Írások  |  Archívum  |  Kapcsolat  |  Linkek  |  Programok  |  Keresés  
Olajszőkítők  |  Ügynökügyek  |  Újságírók árulása  |  Tengiz magyar áldozatai  |  Könyveimből  |  Szabadkőművesek-Holocaust- Trianon  |  1956  |  Talmud  |  Aranyvonat  |  Őseink  |  Cigányélet  |  Mártírjaink
Könyveimből

Lakatos Pál: Végleg eltűntem? (2010. december 31.)  Nyomtatható változat 
A Kádár rezsimben- ez Aczél György kreálmánya volt-, újságíróként, rádióriporterként a három „T” közül- tűrt, támogatott, tiltott- nekem a „tűrt” kategória jutott. A „rendszerváltáskor”, amit akkor idézőjel nélküli valódi váltásnak hittem, voltam én náci, fasiszta, irredenta, antiszemita és rasszista is. Tehát, már akkor is kijutott a földi „jóból”.
Aztán, amikor Horn Gyulával is kikezdtem (pufajkás múltja után kutakodtam), azonnal leváltattak a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának éléről, 1995-ben. Háromévi pereskedés után kerültem vissza- jogerősen-, 1998-ban korábbi helyemre, a főszerkesztői posztra. De csak jogilag. Még egy évig kellett hadakoznom- ekkor már a FIDESZ volt kormányon-, a bíróságon is kivívott jogaimért, de 1999-től ismét ott folytathattam, ahonnan 1995-ben- jogtalanul- eltávolítottak. Ám ez az állapot sem tartott sokáig, 2001. júliusában vezetői kinevezésem nem hosszabbították meg – Kondor Katalin volt a Magyar Rádió elnöke és Perjés Klára a Kossuth Adó főszerkesztője-, majd a rádiót is el kellett hagynom. 2001. július 29-én szólaltam meg ott utoljára. Ekkor a következőképpen búcsúztam: „Már másodszor váltottak le a Vasárnapi Újság éléről. Először 1995. augusztus 24-én, még a Horn-kormány idején, másodszor pedig most, amikor Orbán Viktor kormánya van hatalmon. Egy jobbközép kormány. Furcsa egybeesés ez. Négyéves bírósági hercehurca és legfelsőbb bírósági döntés után kerültem vissza - ide - az eredeti helyemre, 1999. március elején. Azóta - irányításommal és közreműködésemmel - sorra mutattuk be ezt az átalakulásnak nevezett korrupt világot. Beszéltünk - többek között - a növényolajipar és cementipar, az egész élelmiszerfeldolgozó-ipar törvénytelen privatizációjáról. A bankok külföldi, idegen kézbe adásáról. Van olyan bank, amelynek eladásával, a kormánygaranciák teljesítése után a magyar állam, tehát a magyar adófizető polgár, összesen nyolcezer forint bevételhez jutott. És szóltunk az energiaszektor áron aluli, felelőtlen kótyavetyéjéről. Boros Imrét, az Orbán-kormány tárca nélküli miniszterét idézem, akinek magánszámításai szerint 1990 és 1998 között 14 ezer milliárd forint értékű nemzeti vagyont privatizáltak, kétes ügyletek során. Az eladások, az ajándékozgatások után 2 ezer milliárd forint vesztesége „született" az országnak. Eltűnt tehát - teljesen büntetlenül - 16 ezer milliárd forint. Eltűnt a nemzeti vagyon. De 1998 után, az Orbán-kormány idején is hadakoznunk kellett például a MALÉV, a MAHART, a dunai flottilla és a magyar föld megtartásáért. Az utóbbi hónapokban egyre erőteljesebben éreztem, hogy ezzel a politikai hatalmat is részben bekebelező maffiózó csoporttal és a korrumpálhatókkal nem lehet szemben menetelni. Vagy ha megpróbálom, eltaposnak. Ez történt most is. Politikai nyomásgyakorlás és korrupció, ez a mostani leváltásom története.
Furcsa világ a miénk, újságíróké. Itt hatalmon lehetnek egykori és mai besúgók, alkoholisták, reklám percemberkék, akik alamizsna milliókat csúsztattak titkon, az adófelügyelet tudta nélkül, a saját zsebükbe. ÉS hatalmon maradnak a mai Heródesek és a többletpénzért lefelé taposók is. Vannak, akik most gyanúsan hallgatnak. Hallgat például a műsor fölé védernyőt ígérő Vasárnapi Újság Hallgatói Baráti Körének önjelölt vezére. Vajon kivel kötötte meg paktumát? Vannak persze, akik védenek. Legalábbis úgy tesznek, mintha védenének. Mint például tették azt pénteken (2001. július 27-én, vezetői szerződésem meg nem hosszabbításának estéjén) az ATV „Nemzeti" Sajtóklubjának tagjai. Bár ne tették volna, legalábbis ilyen megalázó módon ne.
Az önök támogatását Kedves Hallgatók, aggódását, az együtt töltött vasárnap reggeleket azonban köszönöm.
Most pedig - remélem csak néhány hónapra - én elhallgatok. Addig is beszéljenek, a megmaradt becsületesek mellett, a mai Heródesek és a mai Júdások is. Viszont hallásra, valamikor, valahol."
Ez a viszontlátás és viszont hallás azonban elmaradt. Kékkönyves munkanélküli lettem. Egyetlen újság, egyetlen rádió és egyetlen televízió sem mert foglalkoztatni.
Majd egy kis hetilap, a Magyar Világ befogadott, s Hazánkért címmel ezt a honlapot is elindítottam 2005-ben. S ott folytattam, ahol a rádiós munkám abbahagyatták velem. Közben írtam kilenc könyvet. Több mint háromezer oldalon tártam fel a rendszerváltásnak hazudott időszak, a mögöttünk lévő két évtized pusztításait.
Újságbéli hadakozásaim sem nézték azonban jó szemmel. A könyveimért nem, de a honlapon megjelent írások némelyikéért bíróság elé citáltak, s a jogszolgáltatás közreműködésével jól helyben is hagytak. Nem is egyszer. S tudják, aki már ennyiszer megégette magát, az óvatosabb lesz.
Mivel a 2011. január elsejével életbe lépő új médiatörvényt ismerve azt érzem, azzal szemben fogják alkalmazni, akivel szemben éppen akarják, s én az aczéli „tűrt” kategóriából, az elmúlt évek alatt a „tiltott”-ba kerültem át, ezért, mára, óvatos lettem. A kormányváltást követő törvénykezési gyakorlat- amelynek nagyon sok passzusával- egyet értek- a tényfeltáró újságírásnak nem kedvez, így a honlapomon volt több mint 9. 000 írást 2010. december 31.-én, 17 óra 14 perckor eltüntettem. Ettől a perctől kezdve olvashatatlanok.
2001. július 29-én még azt mondtam a Magyar Rádióban: „Most pedig - remélem csak néhány hónapra - én elhallgatok.”
2001-ben is tévedtem, hiszen soha többé nem térhettem vissza a Magyar Rádióba, így most már semmit sem ígérek. Azt, hogy az a több mint kilencezer írás valaha is olvasható lesz-e még az én életemben, nem tudom. Hiszen, ebben a „rendszerváltási” kavalkádban csak a játékosok változnak, a csapatszellem, a mögöttes szándék az mindég változatlan.



 Nyomtatható változat (Új ablakban nyílik!)
 Küldje el a cikket barátjának, ismerősének!


2004-2017 www.lakatospal.hu ©, KT-Perfect honlapkészítés