Hazánkért - Lakatos Pál Főoldal Lakatos Pál
Lakatos Pál: Végleg eltűntem?                                                  
  Főoldal  |  Bemutatkozás  |  "Könyvesház"  |  Írások  |  Archívum  |  Kapcsolat  |  Linkek  |  Programok  |  Keresés  
Olajszőkítők  |  Ügynökügyek  |  Újságírók árulása  |  Tengiz magyar áldozatai  |  Könyveimből  |  Szabadkőművesek-Holocaust- Trianon  |  1956  |  Talmud  |  Aranyvonat  |  Őseink  |  Cigányélet  |  Mártírjaink
Őseink

90 ÉVE SZÜLETETT MSGR. MÉSZÁROS TIBOR (2009. aug.20., Bellák Frigyes szerkesztése)  Nyomtatható változat 
Msgr. Mészáros Tibor (1919-2003) római katolikus pap, ZS-971-es számon, közel nyolc évig a Gulág foglya, Mindszenty József hazánk száműzött bíborosának utolsó személyi titkára, a menekült Honfitársaink lelkipásztora Bázel városában, adományozója annak a 30 millió forintos összegnek, melyből fölépült a veszprémi Mindszenty (Magyarok Nagyasszonya) emléktemplom, ajándékozója a Rábapaty község temploma két harangjának, író, igaz magyar hazafi – 90 éve – Felsőpaty (Vas vármegye) kisközségben született 1919. augusztus 12-én. /Külön megjegyzendő, hogy Felsőpaty a mai térképeken már nem található, ugyanis 1974-ben Felsőpaty és Rábapaty kisközségeket, Rábapaty néven egyesítették. (Forrás: A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2003, 1109. oldal.) Hozzáfűznivaló még, hogy Rábapaty község, Alsópaty és Rábabogyoszló települések, 1950-ben történt, egyesítéséből jött létre. (Forrás: Magyarország Helységnévtára 1952, 311. oldal.)/ Római katolikus vallású szülei: Mészáros József (1878-1927) kocsmáros és Dombos Valéria. Mészáros Tibor testvérei: József (1912-?), Attila (1914-?), László (1915-?), Mária Terézia (1917-?) és István (1926-?). Mészáros Tibort 1925-ben íratták be szülei a felsőpatyi római Katholikus Elemi Iskola első osztályába. 1929 szeptemberében kezdte meg a középiskolai tanulmányait Kőszeg (Vas vármegye) kisvárosának Ferenc József Magyar Királyi Bencés Főgimnáziumában, ahol osztályfőnöke Kovács Tóbiás (1900-1967) OSB szerzetes és történelemtanára Csernák Szaniszló volt.
1933-1937-ig a veszprémi kisszeminárium növendékeként folytatta középiskolai tanulmányait, ahol jeles érettségi vizsgát tett. 1937-1938-ig filozófiai stúdiumait végezte, az Innsbruck (Tirol tartomány, Ausztria) városában lévő nemzetközi teológiai konviktusban, azaz a Canisianum-ban, ahová Rott Nándor dr. (1869-1939) veszprémi püspök küldte. Az Anschluss (1938. március 13.) után az innsbrucki egyetemet Svájc, Valais kantonjának fővárosába, Sion-ba (Sitten) telepítették át és Mészáros Tibor is ott folytatta tanulmányait, majd 1943. június 27-én pappá szentelte Bieler Victor sioni püspök. Az év szeptemberének elején Czapik Gyula (1887-1956) veszprémi püspök táviratilag hazarendelte, ezért nem tudott ledoktorálni!
Mészáros Tibor szeptember 12-én, vasárnap, mondta első szentmiséjét szülőfalujában. Október 22-től Vörösberény (Veszprém vármegye) nagyközséghez közigazgatásilag tartozó Fűzfőgyártelepen káplán, az akkor 36 éves Takáts Károly plébános mellett. Litér és Vilonya (Veszprém vármegye) kisközségekben vasárnaponként misézett és hétköznaponként hitoktatást végzett.

1944. április 22-én kinevezték a veszprémi püspökség udvari káplánjának és az év szeptemberétől püspöki levéltáros lett.
November 29-én a hungarista kormány, illetve a hadműveleti kormánybiztosi jogkörrel fölruházott dr. Schiberna Ferenc veszprémi főispán, az akkori törvények értelmében, letartóztatta, mert erőszakkal akarta megakadályozni Mindszenty József (1892-1975) veszprémi püspök őrizetbe vételét. /Külön megjegyzendő, hogy a Veszprém Megyei Életrajzi Lexikonban (Veszprém 1998.), valószínűleg tendenciózus okokból nem található Schiberna Ferenc szócikk!!!/ Mészáros Tibor raboskodott a veszprémi, a sopronkőhidai és a soproni börtönben, ahonnan 1945. április 2-án szabadult. 1948. április 27-én 20 óra 15-kor Németh Zoltán ÁVH-s százados Veszprémben letartóztatta, majd 22,30-kor Budapestre vitték, az akkori Zalka Máté laktanyában lévő katonapolitikai börtönbe. XII. Pius (1876-1958) pápa, 1948. május 3-án, monsignore (msgr.) címet adományozott Mészáros Tibornak, aki a kitüntetéséről, csak nyolcévi rabsága után értesült.
/Külön megjegyzendő, hogy a msgr. cím semmiféle előnyökkel és kötelezettségekkel nem jár, „csak” arra jogosít, hogy piros gombos reverendát viselhet a pap. Tulajdonképpen pápai káptalanságot jelent, mert a monsignore általános fogalom. Van káptalanság, van a kamarásság és van a pápai trónállóság. Ez a három fok van. Mind a hármat monsignorenak mondják. Ezen bekezdésben közöltek forrása: Msgr. Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak, 222. oldal./
Elfogatásáról – 22 nap múlva – már beszámolt a TOLEDO /Toledo, Ohio állam, USA, 1930-ban indult Farkas Géza (1876-1974) szerkesztésében és kiadásában/ nevet viselő magyar nyelvű hetilap, 1948. május 19-i számában „Ilyen Magyarországon a személyi szabadság!” című tudósításában, melynek teljes szövege megtalálható Msgr. Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak, 101. oldalán. A TOLEDO címleírásának forrásai: 1./ Németh Mária: Külföldi magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok címjegyzéke és adattára 1945-1970 (Budapest 1972.) és a 2./ Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona (Budapest 2000.). 1948 májusának végén, éjszaka kihallgatásra vitték, ahol egy fiatal orosz tiszt vallatta, elképzelhetetlenül ronda öregasszony tolmácsolásával, aki a rosszhiszeműségével túltett a muszka felettesén. Madarász (Marina) Gyula (1901-?) kanonok hollétéről faggatták és Mészáros Tibor félrevezetésképpen, Zalaudvarnok (Zala vármegye) kisközséget nevezte meg, bár tudta, hogy röviddel azelőtt áthelyezték Balatonszentgyörgy (Somogy vármegye) kisközségbe. Mészáros Tibort ennek ellenére szomorúság fogta el, hogy füllentése okán, nyomra vezette az említett szovjet pribéket. Ezért az értesítés kijuttatásán törte a fejét, melyet úgy oldott meg, hogy cellája rejtett zugában föllelt kicsi ceruza darabbal, zsíros ingének alig fél centiméteres visszahajtókájára a következőket írta: „Az oroszok mindent tudnak, Madarász meneküljön!” Ezt a titkos értesítést 1948 júniusának elején tette meg. 1955 november végéig semmit sem tudott a szöveg sorsáról, amikor a Gulágról hazatérve az első útja Mészáros Erneszta, soproni származású nővérhez vezetett, akihez a börtönhöz közeli Szent Margit Gimnáziumba vitték a szennyes ruháját. Az irgalmas nővér „találta meg” az elrejtett szöveget, aki azonnal elutazott Veszprémbe, majd erre egy szeminaristát küldtek Balatonszentgyörgyre Madarász (Marina) Gyula kanonokhoz, aki így tudott Nyugatra szökni. Dóber Viktor helytörténész, somogysárdi plébános közlése szerint, Madarász Gyula 1948. június 20-27-e közötti időben, a svéd követség autóján menekült el a balatonszentgyörgyi plébániáról! Mészáros Tibor 1970-ben az USA-ban fölkereste Madarászt, aki a kényelmesen berendezett plébániáján főúri módon élt és nagyon sokba nem vette illetve semmi hálát sem tanúsított a magyarországi paptársa iránt, akinek menekülését, illetve életét köszönhette. Ezen bekezdésben közöltek forrása: Msgr. Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak, 104-106. oldalak.

1948. június 30-án kiadták az oroszoknak és július 27-én Baden (Alsó-Ausztria tartomány) kisvárosba szállították, ahol a szovjet katonai bíróság december 11-én, 25 (huszonöt!!!) év kényszermunkára ítélte, mint a Vatikán kémjét és mint szovjetellenes egyént. 1948. december 12-1949. május 30-ig Neunkirchen (Alsó-Ausztria tartomány) kisváros börtönében tartották fogva, ahonnan öt napon át marhavagonban, Magyarországon keresztül a Kárpátokon át, a Szovjetuniuóba, Lemberg (Lvov) városába szállították, ahol június 29-ig egy szétosztó táborban tartották fogva. Június 30-július 17-ig egy húszvagonos szerelvénnyel hurcolták Kelet-Szibéria felé, nevezetesen Novoszibirszken keresztül Tajsetbe, ahol Mészáros Tibor számára elkezdődött a 25 éves kényszermunka!!! Kíméletlen föladatokat kellett teljesíteniük, hiszen 80-100 kilogrammos, frissen kátrányozott vasúti talpfákat volt muszáj kettőjüknek futva cipelniük!!! Mészáros Tibort a ZS-971-es számon tartották nyilván illetve így kiabáltak rá!!! Mészáros Atya titokban szentmisét is mondott úgy, hogy az ostyát a konyháról szerzett liszt, vízzel történő összekeverése után egy pléhdarabon sütötték meg valamint a görög katolikus ukránoktól kapott néhány szem szárított szőlő megerjesztésével, borszerű anyagot állítottak elő. 1952. február 2-án mínusz 63 fokos hidegben is dolgozniuk kellett!!! 1953 márciusának elején, az egyik napon nem vitték ki a rabokat munkára és ekkor tudták meg, hogy meghalt Sztálin (1879-1953). 1953 végén Omszkba, majd 1954 végén Karaganda mellé Csurbaj-Nurara vitték kényszermunkára. 1955. szeptember 8-án Mészáros Tibort, húsz magyar Honfitársával együtt, a karagandai állomáson személyvonatra ültették és minimális kísérettel a potymai nagy gyűjtőtáborba szállították, ahol a Szovjetunió egész területéről összevonták a magyar foglyokat.

1955 novemberének közepén Potymaban a 300 magyart, megint nyitott ajtajú marhaszállító teherkocsikba vagonírozták és elindították őket délkelet felé. Csap (Ung vármegye, Kárpátalja) kisközség állomáson újra megszámolták a magyarokat és aláírattak velük egy nyomtatott cédulát, hogy semmiféle követelésük nincsen a Szovjetunióval szemben. A szovjet-magyar határon, a Himnusz éneklése közben gördültek át!
Mészáros Tibor 1955. november 27-én érkezett haza Felsőpaty (Vas vármegye) kisközségbe édesanyjához, akit a vendéglő államosításakor kitették az utcai házából, az ahhoz tartozó kenyérsütő kemence udvari helyiségébe. Édesanyja sikoltásszerű hanggal fogadta, mert a kommunista párt, hogy még jobban gyötörje az idős asszonyt, azt közölte vele, hogy fiát az ÁVH-sok megvakították! Mészáros Tibor 11 hónapig mezőgazdasági munkásként dolgozott és egyházi főhatósága, a világ legnagyobb szégyenére, megtiltotta, hogy nyilvánosan misézhessen!!!??? Kovács József plébános – dicséretes módon – egyetlenegyszer engedte, hogy a vasárnap esti szentmisét elmondhassa, de kérve kérte, Mindszenty József prímásért ne imádkozzon. Úgyszólván nem volt pap ismerőse, aki ne könyörgött volna, hogy menjen a püspökségre és jelentkezzen szolgálattételre. Egyes-egyedül Badalik Bertalan (1890-1965) megyéspüspök viszonyult hozzá megértően, mert egyszeri levélváltás során, egy szóval sem sürgette Veszprémbe menetelét!!!

Mészáros Tibor részt vett az 1956-os Forradalom és Szabadságharc eseményeiben. November 10-ig szülőfalujában mindennap misézett és megdöbbenve tapasztalta, hogy a katolikus népiskola tanítói az államosításig, mint szorgalmas templomba járók voltak, azonban az elmúlt tíz évben valamennyien kiszolgálták a kommunista rezsimet és a kántortanítók otthagyták az orgonát. Az 56-os események idején, egyik napról a másikra, ismét kezdtek szentmisére járni. Mészáros Tibornak nehezére esett, még csak látni is őket a templomban.

1956. november 17-én egy Csepreg (Vas megye) nagyközségi gazda segítségével, Locsmánd (egykor Sopron vármegyei kisközség) településnél átlépte a magyar-osztrák határt, hogy elkerülje az újabb letartóztatását. A locsmándi Tauzer-malom tulajdonosai, akik rokonai voltak, segítették Mészáros Tibort, aki 1957 elejétől Bázel (Svájc) városában a menekült Honfitársaink lelkipásztora lett. 1958-1966-ig lelkész Genf (Svájc) városában, ahol az egyetemen licenciátust szerzett francia, német és orosz nyelvből. (licenciátus = néhány külföldi egyetemen a doktorátust megelőző, vagy azzal egyenlő értékű tudományos fokozat.) Mészáros Tibor 1967-ben úgynevezett „Kolduló körút”-at tett Amerikában, a Rómában létesítendő Szent István Zarándokház számára, melynek 1968-1970-ig alapítója és igazgatója. 1970. december 17-i dátummal a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Losonczi Pál aláírásával a magyar állampolgárság kötelékéből elbocsátotta Mészáros Tibort, aki ezt megelőzően már svájci állampolgár volt. 1970-1971-ig egy nővérközösség lelkésze és a St. Matthew katedrális vikáriusa, azaz a megyéspüspök állandó helyettese.

1972-1975-ig Bécsben a Magyarországról száműzött Mindszenty József bíboros haláláig személyi titkára, a magyar római katolikus egyház tulajdonában lévő Pázmáneum-ban, az egykori papneveldében. (A-1090 Wien, Boltzmanngasse 14.) Az alábbiakat Msgr. Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak nevet viselő kötete, második részének „A prímás egy napja a Pázmáneumban” című (IV.) fejezetének fölhasználásával tárjuk Olvasóink elé, melyből kitűnik, hogy az atya milyen összetett munkát végzett Mindszenty József utolsó személyi titkáraként.

Mészáros Tibor 1972 tavaszától, miután a hercegprímás mellé került, ágyban fekve sohasem találta a bíborost, aki mindig reverendában várta szobájában. A 07 óra 15 perckor kezdődő szentmiséjére, mindenkor pontosan érkezett. Titkára örökké az említett időpont előtt misézett, hogy ne zavarja a bíborost. Később, minden föltűnést kerülve, koncelebrált, együtt misézett vele. A hálaadás után, nyugodtan, de nagy erővel lendült neki a napnak Mindszenty József, ezért a szentmise utáni étkezés munkareggelivé vált, hiszen Mészáros Tibornak válaszolnia kellett, a levelezéssel összefüggő, gyakorlati kérdésekre. Külön megemlítendő, hogy a prímás nagyon mértéktartóan étkezett, mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve. Mindszenty József a reggeli után visszavonult és dolgozott. Egy, másfél óra múlva jöttek az emberek az audenciára, akiknek múltját és jelenét előtte Mészáros Tibor kikérdezte illetve elmondta a prímásnak, majd kiment a teremből. Mindszenty akit csak tudott, meghívott ebédre, majd asztalbontás után, veszprémi püspök kora óta, így Bécsben is szokása volt mondani kedves természetességgel: „Kérem a kedves vendégeket egy kis szentségimádásra a kápolnába. „Ebéd után és a szivarozást követően, azonnal séta következett, melyet a Pázmáneum házakkal szorosan beépített kertjében tettek illetve esős időben, Mészáros Tiborral a tetővel ellátott kuglipályán sétáltak föl s alá. A testmozgás illetve levegőzés 10-20 percig tartott, majd Mindszenty József fölment a dolgozószobájába és estig nem volt látható. Ezt követően Mészáros Tibor tréningruhát húzott és autóval kihajtott Kahlenberg környékére, ahol napi tíz-húsz kilométert futott. /Külön megjegyzendő, hogy a Kahlenberg a Bécsi-erdő egyik 483 méter magas „csúcsa”, az osztrák főváros területén./ Visszatérve a Pázmáneumba, folytatta irodai munkáját, mellyel sohasem akart elmaradni, ezért 22-23 óra előtt ritkán került ágyba, sőt addig el sem aludt, míg a prímás ajtajának alsó részén fényt látott. Mészáros Tibor a fentiekben ismertetett zsúfolt teendőit végezte a bíboros mellett, nap mint nap! 1974 első napjaiban, a Pázmáneum kertjében, Mindszenty József a következőket mondotta titkárának: „Menj hát fiam Rómába és próbáld lebeszélni a pápát a letételem helytelenségéről.”

Január 9-én VI. Pál (1897-1978) pápa magánkihallgatáson fogadta msgr. Mészáros Tibort, azonban akkor már úgy határozott a Szentszék, hogy a sokat szenvedett bíborost megfosztják esztergomi érseki rangjától. 1974. február 5-én tudta meg a világ, hogy VI. Pál pápa Mindszenty Józsefet eltávolította esztergomi érseki székéből. Magyarországon az egyházüldözés még durvábban folytatódott és Kádár János, a nemzet sok ezer gyilkosának egyike, diadalmasan kijelentette: „A pápa kipenderítette Mindszentyt az esztergomi székből!” 1975. május 6-án 13 óra 30 perckor jelentették az orvosok Mészáros Tibornak, hogy meghalt Mindszenty József. A temetési előkészületek legnagyobb részét Mészáros Tibor szervezte, aki kikötötte, hogy a gyászjelentésen a következő szövegnek kell lennie: „Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása.” A partecédulát magyar és német nyelven is Mészáros Tibor szerkesztette meg, illetve adatta ki és annak aláírójául a bécsi Franz KÖNIG (1905-?) bíborost nyerte meg. Kölcsönös megállapodás alapján a rekviemre, 1975. május 10-én szombaton, a bécsi Szent István katedrálisban, a temetésre pedig, 15-én csütörtökön, Mariazell-ben került sor. A zsidó-kommunista kádári Magyarországról hivatalosan senki sem, még egyházi személyiség sem jelent meg Mindszenty József temetésén Mariazell-ben (Ausztria). RÓMÁBÓL SEM!!!
Msgr. Mészáros Tibor 1988 áprilisában, két harangot adományozott Rábapaty (Vas megye) kisközségnek, melyeket Őrbottyán (Pest megye) nagyközségben öntötték. A nagyobbik 420, a kisebbik 250 kg-os lett. A nagy harangra a következő felírás került: „Szent Tibor és Szent Valéria vértanúk tiszteletére, a II. világháború üldözötteinek és áldozatainak emlékére.”, a kisebbikre pedig ez: „Szent István király tiszteletére halálának 950.évfordulóján. „Császár Gyula rábapatyi plébános közlése szerint, a két harang 19 ezer svájci frankba került. 1988. augusztus 13-án, az ünnepi szentmise előtt, dr. Konkoly István szombathelyi megyéspüspök áldotta meg a harangokat, mely eseményről a magyarországi sajtó nem elékezett meg!!! Ezen bekezdésben közöltek forrása: msgr. Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak, 295-296. oldalak.

1975. május 15-e óta a mariazelli búcsújáróhelyen, a világ minden tájáról, naponta odaérkező százak és ezrek találkozhattak Mindszenty József bíboros nevével és sírhelyével. A Mindszenty név mindenki számára élő jel és figyelmeztetés volt, mit jelent az emberiség és az egyház számára a kommunizmus. A bíboros Mariazellben a világ szeme előtt volt, holtában némán is figyelmeztette a földkerekséget: A TÖRTÉNELEM FOLYAMÁN NINCS MÉG EGY OLYAN ISTEN-, EGYHÁZ- ÉS EMBERELLENES POLITIKAI RENDSZER, MINT A KOMMUNIZMUS!!! Amikor Mészáros Tibor az újságokból értesült arról, hogy haza akarják hozni Mindszenty József hamvait, elment egy németországi közjegyzőhöz és elmondta illetve hitelesíttette a bíboros végakaratát, miszerint: „Nem akarja, hogy hamvait addig hazavigyék, amíg akár csak egyetlen orosz katona van az országban! „Ennek egy példányát átadta svájci barátjának, Schlosser Bélának. Mészáros Tibor 1991 tavaszán levelet írt dr. Antall (Axel) József (1932-1993) miniszterelnöknek, hogy halasszák el Mindszenty József hamvainak hazahozatalát, amely megkeresés nem járt eredménnyel, ezért Mészáros Tibor és Schlosser Béla odaláncolták magukat a bíboros hamvait őrző kápolna elé, hogy megakadályozzák annak Magyarországra hozatalát. Végül a főpap hamvait Nagy Alajos (1936-2009) a Magyar Szabadságharcos Világszövetség tiszteletbeli európai elnöke kísérte Hegyeshalomig, ahol Lezsák Sándor (1949- ) országgyűlési képviselő vette át a magyar nép nevében. Mindszenty József most ott nyugszik mindenki elől elrejtve, az esztergomi bazilika altemplomában, mely állandóan le van zárva, csak külön kérésre nyitják ki. Jobb ez így annak a magyarországi egyházvezetésnek, amely a – Kádár-rezsimben – soha megemlékezni nem mert Mindszenty Józsefről, sem életében, sem halála után!!!

Msgr. Mészáros Tibor 1958-tól a 70-es évekig az alábbi tevékenységekből megtakarított pénzén, 30 millió forintos adományt tett, melyből Veszprémben a Cholnoky-telepen fölépült a Mindszenty (Magyarok Nagyasszonya) emléktemplom. 1./ 40-50 alkalommal előadást tartott a szibériai rabságáról svájci plébániákon, melyekért mindig kapott 100-200 frankot illetve a hallgatóság gyűjtött részére. 2./ Egy genfi gyógyszergyáros barátjának történő kisegítő munkájáért, havonta egy-két alkalommal kapott 250 frankot. 3./ Koplalásával is spórolt pénzt, hiszen éveken át vajas kenyéren élt. Mészáros Tibor, Kőgl Lénárd (1916-2005) veszprémi egyházmegyés kanonoknak, Mindszenty József püspök egykori számvevőjének adta át a 30 millió forintnak megfelelő svájci frankot, hogy szervezze meg a templomépítést.

A Mindszenty (Magyarok Nagyasszonya) emléktemplom fölszentelésén – 1992. október 8-án – jelen volt a veszprémi békepapi gárdának jó része és Tóth László segédpüspök is, azonban Szendi József megyéspüspök ezen a napon elment Fatimába zarándoklatra, illetve az ünnepi szentmisén megtiltotta (!!!???) msgr. Mészáros Tibor atyának – a templom fölépítéséhez szükséges 30 millió forint adományozójának -, hogy prédikációt mondjon. Ez utóbbi tényt a fölszentelési szentmisén, az evangélium előtt, Kőgl Lénárd kanonok közölte a hívekkel. A püspöki tiltást msgr. Mészáros Tibor atya – dicséretes módon – semmibe vette és prédikációját elmondta, mely szentbeszéd teljes szövege megtalálható „Akit övéi be nem fogadtak” című kötetének, 307-312. oldalain és a PESTI HÍRLAP, 1992. október 9-i számában. Az ÚJ EMBER nevet viselő római katolikus hetilap nem tudósított a Mindszenty-emléktemplom felszenteléséről!!!???
A templom megáldási szertartását Kőgl Lénárd kanonok végezte, aki azt körüljárva, meghintette szenteltvízzel. Schall Tamás plébános által összehívott egyházközségi ebéden, msgr. Mészáros Tibor atya nem vett részt.

Mindszenty József bíboros utolsó személyi titkárát Bázel városában fölkérték a Szent Klára kórházi lelkészség vezetésére, majd 1986-tól a Hildegard kórház tekinthető végső hivatalos állomáshelyének, hiszen 1996-ban agyvérzést kapott. Msgr. Mészáros Tibor római katolikus pap, ZS-971-es számon, közel nyolc évig a Gulág foglya, Mindszenty József Hazánk száműzött bíborosának utolsó személyi titkára, a menekült Honfitársaink lelkipásztora Bázel városában, adományozója annak a 30 millió forintos összegnek, melyből fölépült a veszprémi Mindszenty (Magyarok Nagyasszonya) emléktemplom, ajándékozója a Rábapaty község temploma két harangjának, író, igaz magyar hazafi, hosszan tartó, súlyos betegség után – életének 85. évében – Bázel (Svájc) városában hunyt el 2003. szeptember 6-án.
Az ÚJ EMBER, 2003. október 26-i számának, 8. oldalán „-a b-„ szignóval, Hetényi Varga Károly egyháztörténész özvegye, Varga Borbála asszony az „Egyházáért szenvedett” című tudósításában – elsőként – számolt be msgr. Mészáros Tibor haláláról. Ezen megemlékező írás szerzője (B.F.) az ALAPJAINK (Medgyesbodzás, Békés megye), 2004. augusztusi számának, 12. oldalán – úgyszintén rovatvezetőként – emlékezett meg Mindszenty József bíboros utolsó személyi titkára születésének 85. évfordulójáról, fényképét is közölve.

A fentiekben hivatkozott havilap egykori munkatársai, nevezetesen Csongrádi Erzsébet (Marcali) és Bellák Frigyes (Szombathely), msgr. Mészáros Tibor atya születésének 90. évfordulóján – 2009. augusztus 12-én 19 órakor – a veszprémi Mindszenty (Magyarok Nagyasszony) emléktemplomban szentmisét mondottak, melyet Schall Tamás atya mutatott be, aki már a fölszenteléskor (1992. október 8-án) plébánosa volt az említett istenházának.

Felhasznált irodalom:
1./ Magyarország helységnévtára 1952. Statisztikai Kiadóvállalat, Budapest 1952.
2./ Németh Mária: Külföldi magyar nyelvű hírlapok és folyóiratok címjegyzéke és adattára 1945-1970. 2. Nem szocialista országok. (Előzetes kiadás.) Országos Széchényi Könyvtár, Budapest 1972.
3./ Msgr. Mészáros Tibor: Akit övéi be nem fogadtak. Mindszenty bíboros titkárának visszaemlékezései. Pro Domo Kiadó, Pécs 1997. Sajtó alá rendezte: Hetényi Varga Károly.
4./ Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon. Veszprém Megyei Önkormányzat közgyűlése, Veszprém 1998.
5./ Msgr. Mészáros Tibor: A száműzött bíboros szolgálatában. Mindszenty József titkárának napi jegyzetei (1972-1975. Lámpás Kiadó, Abaliget 2000. Sajtó alá rendezte: Hetényi Varga Károly és Varga Borbála.
6./ Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Argumentum Kiadó, Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Budapest 2000.
7./ A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2003. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2003.
8./ Magyar Katolikus Lexikon VIII. kötet. Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest 2003.
9./ Alapjaink, 2004 augusztusi szám.
10./ Vas Népe, 2009. július 1. szám.



 Nyomtatható változat (Új ablakban nyílik!)
 Küldje el a cikket barátjának, ismerősének!


2004-2021 www.lakatospal.hu ©, KT-Perfect honlapkészítés