Magyarország a magyaroké, avagy a Moszadosok már a spájzban vannak!
Beszélgetõtárs Kozenkai Jenõ volt kémelhárító tiszt, aki szerint az izraeli titkosszolgálat minden hazai jelentõs döntésnél jelen van

Az a szervezett erõ, amely parancsra jelen van a médiában, és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli titkosszolgálat keresztül-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegõ ementáli sajt, nyilatkozta Kozenkai Jenõ, egykori kémelhárító tiszt.
- Kozenkai Jenõ hosszú évek óta barátom, mondanám, szinte minden lépésünket egyeztetjük egymással. Így nem ért váratlanul több olyan újságcikk, amely az ügynöktörvény kapcsán megjelent. Annyit jelzek, hogy az adatok jelentõs részét csodálatos, hazaszeretõ magyar emberek adták át nekünk, és eredeti dokumentumok állnak rendelkezésre a Moszad közép- és kelet-európai behatolásáról. A legnagyobb problémánk, hogy a magyar érdekek nem csak a maradékként itt hagyott Belsõ-Magyarországot veszélyeztetik, hanem az egész Kárpát-medencét. Magyarország ma az egyik célországa a Moszad behatolásának, ezzel készíti elõ több százezer izraeli állampolgár betelepítését Magyarországra.
Az elõttünk nyilvánvaló volt, hogy pénzzel a mai világban minden megvásárolható. A “rendszerváltó” politikusgárda és a szétzavart titkosszolgálatok Júdás harminc ezüstjéért adták el Hazánkat. Emiatt, és ez nagy veszélyt jelent számunkra, a magyarok megítéltsége is negatív irányban változott Közép-Kelet-Európában. Az uniós csatlakozás után mintegy láthatatlan karmester, beintett valaki a magyar utódállamoknál. Nyílvánosságra hozzák azokat a listákat Romániában, Szlovákiában, amelyek alapján a politikai rendõrség besúgó állományából szemezgetnek. A legvisszataszítóbb adat, hogy ezekben az országokban mindenütt a magyar besúgók tömegérõl beszélnek, Kárpátaljától Erdélyig, a Délvidéktõl a Felvidékig. Nem igaz, hogy a magyarok nagyobb arányban lettek volna besúgók, mint mondjuk a szecusok Romániában, vagy épp a Matenska Slovenska hálózata!
Íme ezután nézzük az egyik olyan nyilatkozatot, amely megmutatja, milyen védtelen ma Hazánk az idegen titkosszolgálatok tevékenységével kapcsolatban.

- Ön 1978 és ’85 között a III/II-es csoportfõnökség hadnagya volt. Húsz éve leszerelt. Miért érezte szükségét, hogy megszólaljon?

- Nem akartam, hogy a fiam úgy nõjön fel, hogy apám hazaáruló, gazember volt. Nem voltam az! A Hazámat szolgáltam, magam lelkiismerete szerint. Az idegen kémtevékenység ellen dolgoztam. Az ügynökhisztéria sok tisztességes embert, köztük a ma is a hazájukat szolgáló elhárítókat alázta meg.

- Amikor az SZDSZ-hez közeli Political Capital cég honlapján közzétette a kommunista diktatúra állítólagos ügynökeinek nevét, illetve ezek egy részét, akkor ön feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, személyes adatokkal való visszaélés miatt. Azt is mondta, hogy az ügynökügy mögött az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll. A bejelentésére többen úgy reagáltak, hogy a diktatúra hálózatait védi.

- Akit a kádári belbiztonsági szervek üldöztek, az tegyen panaszt és szolgáltassanak neki személy szerint igazságot. 1990-ben azonban a korábbi szolgálatokat , a III/III-as csoportfõnökség kivételével, jogfolytonosan átvették. Ha pedig ez így történt, akkor mindaz, ami velük kapcsolatos, államtitkok. Ezért írtam Lamperth Mónikának egy nyílt levelet, hogy mondja ki, hogy már nem kötelez bennünket a titoktartás, vagy mentsen fel bennünket a kötelezettség alól és akkor jöjjön, aminek jönnie kell. Szabaduljon el a pokol. /Ezt a nyílt levelet egyedül a Magyar Világ címû hetilap közölte. (A nyílt levél honlapomon is olvasható. L.P.) Itt nem arról van szó, hogy ki mit tett korábban, vagy hogyan mûködött a Kádár-rendszer, hanem arról, hogy a jogfolytonosan átvett szolgálatok meggyengítése veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát.

- Ez egybevág Kövér László véleményével, aki azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc köreibõl robbantották ki az ügynökügyet.

- Elég szomorú, hogy Kövér László véd meg bennünket, saját egykori, állítólagos elvtársainktól. Felelõsségteljes megnyilatkozás volt ez tõle. Gyurcsány egy olyan KISZ-vezér volt, akiért, és a hozzá hasonlókért nekem, mint állambiztonsági tisztnek, adott esetben az életemet kellett volna kockáztatnom. Ma olyan vagyonokon trónolnak, amelyeket az apám, az anyám és a többi ember halmozott fel korábban. Nyugodtan megírhatja, hogy ezt én egyszerûen lopásnak tartom. Ebben a körben találták ki, hogy ezzel a kis játékkal lejáratják az öreg kommunistákat, lejáratják az ellenzéket, mert közöttük is több egykori besúgó akad, miközben elterelik a figyelmet a kétségbeejtõ gazdasági helyzetrõl, s így majd megnyerik a választásokat. Egy varázspálcával sem lehet ekkorát suhintani. Az, hogy egy kormányfõ esetleg nem tudja, mit csinálnak a beosztottai, nem menti õt. A büntetõjog szerint hazaárulásnak minõsül, ha valaki idegen állam kormányával szövetkezik azért, hogy Magyarország területi integritását, vagy alkotmányos rendjét sértse. Meggyõzõdésem, hogy az alkotmányos rend megsértésének vétséget ezzel maximálisan megvalósították.

- Korábban Kövér László is említett egy idegen titkosszolgálatot. Ön tovább ment és azt állította, hogy a Moszad egyik ügynöke, egy budapesti közhivatalban ülve irányította ezt az akciót. Mibõl gondolta ezt?

- Kaptam egy információt és továbbítottam. Két dolgot tényként leszögezhetünk. Az ügynökmizéria hirtelen kezdõdött és hirtelen lett vége. Ezt senki sem tagadhatja. Ez egy jól szervezett operatív akció keretében zajlott, amihez többféle támogatás kellett. Szükséges volt, hogy a hazai titkosszolgálatok, magyarul mondva, ne pofázzanak bele,és szükség volt a média támogatására. Az a szervezett erõ, amely parancsra van jelen a médiában és most rendkívül hallgatag, az a Moszad állománya. Az izraeli belbiztonsági szolgálat a Sin Bét honlapján toborzó felhívás olvasható, amely arra hívja fel a zsidó fiatalokat, hogy vállaljanak fizetett munkát a Moszadnál, a hírszerzéstõl a kiszolgáló tevékenységig, mindenféle területen. Az izraeli titkosszolgálat keresztül-kasul átszövi a magyar közigazgatást, a tömegtájékoztatást, a hatalmi szerveket, beleértve a titkosszolgálatokat is. Olyanok vagyunk, mint egy lyukaktól hemzsegõ szita. Tény, hogy a magyar nemzetbiztonság aláásása nem magyar, hanem idegen érdek. A mélységes hallgatás bizonyítja, hogy telibe találtam. Legfõképp két ember hallgatott, akiknek meg kellett volna szólalniok ebben az ügyben. Az egyik Lamperth Mónika belügyminiszter, a titokgazda, a másik Gyurcsány Ferenc, aki amúgy mindenhez hozzászól. Ebben az ügyben azonban még véletlenül sem hallatta a hangját egyik sem. Azok, akik ebben a szakmában, ebben a titkosszolgálati közegben dolgoztak, vagy dolgoznak, tudják, hogy nemcsak arra kell figyelni, ki mit mond, hanem arra is, hogy ki mit nem mond, vagy ki az, aki hallgat.

- A feljelentést elutasították. A Nemzeti Nyomozó Iroda a múlt héten megtagadta a nyomozást.

- Tudja mi az érdekes ebben? A Magyar Hírlap már március 30-án megszellõztette, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nem fog ebben az ügyben nyomozni. Ez azt jelenti, hogy valahol valakik nagyon pontosan tudták, mi fog történni. Ez is titkosszolgálati akcióra utal. S bizonyítja, hogy a sajtó tele van idegen országokat szolgáló titkos ügynökökkel, elsõsorban a Moszad embereivel. Magyarországon a Moszad jelenléte a legerõteljesebb, õket követi a KGB, majd lemaradva a CIA.

- Milyen erõt képvisel az izraeli titkosszolgálat Hazánkban?

- Magyarországon 7000 és 13 ezer fõ között van a Moszad ügynökeinek száma. Ezek nem mind hírszerzõk és kémelhárítók. Vannak köztük operatív találkozások helyszínéül szolgáló lakások tulajdonosai, futárok, olyan cégvezetõk, akik a rendszeres fizetéshez biztosítják a pénzt. És vannak a politika és a közigazgatás legmagasabb csúcsain “üldögélõk”, és az igen magas beosztásban, sokszor fõszerkesztõi rangban tevékenykedõ újságírók. A Moszad minden megyében, minden városban, minden döntéselõkészítõ és döntéshozó helyen jelen van Hazánkban.


- A polgármesteri hivatalokban és a megyei közgyûlésekben is?

- Minden olyan helyen, ahol bizalmas információk vannak. Egy ilyen szervezet olyan, mint a rákos daganat. Nem árt azon elgondolkodni, hogy a nagy Amerika, amely Izrael leghûségesebb szövetségese, felháborodottan tiltakozik az ellen, hogy a Moszad agresszív, a két ország bensõséges viszonyát figyelembe véve, kifejezetten arcátlan módon lopja az Egyesült Államok titkait. Hogyan is gondolhatja bárki, hogy ez a titkosszolgálat nincs jelen, meghatározó erõvel Magyarországon, ahol a hivatalos adatok szerint százezer zsidó él. Köztudott, hogy az izraeli tõke, a befektetett pénz tekintetében, jelenleg a területileg sokkal nagyobb és földrajzilag sokkal közelebb esõ Németország után a második helyen áll Magyarországon és az izraeli vállalkozók leginkább a telekommunikációs- és ingatlan befektetéseket kedvelik. Elképzelhetõ-e, hogy a Moszad nem követ el mindent sajátjai megsegítésére, információkkal való ellátására? Erre persze azt szokták mondani, hogy a külföldi tõke milyen jó. Szerintem a fõ kérdés nem az, hogy mennyit fektetnek be, hanem, hogy mennyit visznek ki. Az a kérdés, hogy mi haszna van ebbõl Magyarországnak, a magyar polgároknak. Jó, ha van befektetett tõke, de nem jó, ha cselédekké tesznek minket. Jó, ha a Moszad a maga hatékony eszközeivel segítséget nyújt az esetleges terrorcselekmények megelõzésében, természetesen csak is magyar kérésre, de nem jó, ha közben ellopják minden üzleti titkunkat és ezáltal lehetetlen helyzetbe taszítják Hazánkat.

- Tudna konkrét neveket említeni a hazai Moszad ügynökök közül?

- Nem szeretnék neveket mondani, az interneten elég sok név szerepel, akiket idegen szolgálatokkal való együttmûködéssel gyanúsítottak meg.(A nevek egy része honlapomon is olvasható. L.P.)Hogy ezek valóban idegen szolgálatok ügynökei, vagy sem, arról nem kívánok beszélni. Tény, hogy ezzel az ügynökmizériával kinyitották Pandora szelencéjét és sok mérges, dühös, egykori állambiztonsági tiszt kezdett el beszélni. Annyi bizonyos, hogy a névsorban szereplõk egyike sem tett feljelentést.

- Kitõl kapta az információt?

- Az ügyészségnek címzett levelemben leírtam, hogyha szükséges, megfelelõ garanciák mellett az informátorok is megszólalnak.

- Nem fél?

- Bármilyen abszurd, de a Moszad most nagyon vigyáz rám. Ezt kell, hogy tegye. Ha most bármi történne velem, az felérne egy beismerõ vallomással. Lehet, hogy másfél év múlva már nem fogom biztonságban érezni magam.

- Milyen következményei lehetnek ennek a bejelentésnek?

- A Moszad a titkosszolgálatok között a legnagyobb. Stílszerûen szólva, egy hatalmas Góliát. Akkora, mint egy elefánt. De most betévedt a porcelánboltba és legyünk õszinték, tör, zúz, miközben mi meg fenéken szúrtuk. Ebben szerepe volt az elbizakodottságuknak is. A Moszad nevét sokáig ki sem volt szabad ejteni, nem szoktak hozzá, hogy valaki nyiltan beszél róluk és nem kezeli õket valaki valami misztifikált különleges társaságként, hanem csupán egyként az ellenséges, kémtevékenységet folytató szolgálatok közül. Ezt jelzi a mélységes hallgatás. Ha bárhol a világon vélt, vagy valós sérelem éri a zsidó érdekeket, sírva szaladnak New York-ig panaszkodni és mozgásba lendül az egész világot átfogó hálózat. Most azonban hallgatnak. Igaz, nem zsidó emberen esett sérelem, hanem egy idegen állam hírszerzõ-elhárító tevékenysége kapott egy pofont. Ha ennek az ügynek csak annyi hatása lesz, hogy a magyar titkosszolgálatok és azok vezetése felébred és azt mondja, hogy azért mégse lopjanak szét minden titkos információt, akkor lehet további érdemi lépéseket tenni. A moszados ügynökök ezt fékezik, de az elmúlt negyven- ötven évben Magyarországon kiépült ügynökség tagjai oly mértékben korrumpálódtak és bonyolódtak bele saját ügyleteikbe, hogy a Moszad vezetése ezt már nem nézi jó szemmel, így hazai átszervezés várható. A mostani zavar után fõképpen. 2003-ban a Moszad vezetése felszámolt egy csomó kémelhárító, hírszerzõ rezidenturát világszerte. Ennek hasonló okai voltak. Hogy mozgás van ezen a téren, azt az is jelzi, hogy szokatlanul sûrûn járnak mostanában Magyarországon izraeli delegációk. Ez nem volt jellemzõ a korábbi idõszakra. Lezsák Sándor egy nemrégi kijelentésével egyetértve, én is azt mondom, Magyarországot vissza kell hódítani.

Ez a cikk nyilvánvaló, viharokat kavar, nemcsak Hazánkban. Az elmúlt két hónapban nagyon sok nyugati barátom érkezett hozzám a Moszad akcióval kapcsolatos kérdéseket elemezni. Talán a legérdekesebb az a Németországban ténykedõ barátom, aki azt mondta, „ezt csak a magyarok tehették meg, mert tõlük egyáltalán nem várta senki“. Ha ezt a németek tették volna, vagy a franciák, akkor az egész világ sajtója nácizmusról ordibálna. Azt válaszoltam neki, amit a francia, olasz és amerikai barátomnak mondtam: „A világpolitikát a kisországok csínytevései ritkán befolyásolják. Mi magyarok nem tudunk háborúkat kirobbantani, ezért nyugodtan lekeverhetünk néhány hatalmas pofont az agresszív, tolvaj, behatoló, neoliberális csürhének. Ugyanis ez a csürhe irányítja ma a világot. Bankároknak, befektetõnek és globalizációs tolvajoknak álcázva. Mi csak visszaszóltunk és azt látom, hogy izraeli "barátaink" is megdöbbentek. Ahogy a Moszad volt fõnöke mondta; nagyon rossz lenne ma mindent elveszíteni Közép-Európában, fõleg a magyarok miatt lenne ez sérelmes. Igaza van, sõt megértem õket. Õk meghódították egy fillér nélkül Magyarországot és kifosztották sokadszorra, aljas, de erõs érdekérvényesítésû rendszerükkel. Most változás várható, mert, jelzem, hasonló pofon várja a moszados csapatot több európai országban. A méretei valószínûleg nagyobbak lesznek, mint a tõlünk kapottak. De az biztos, néhány tisztességes magyar ember már történelmet csinált. És még azt sem mondták ránk, antiszemiták vagyunk. Pedig, ha bárki érdekeieket sértette eddig, miközben védte a sajátját, azonnal “feldíszítették” az antiszemita jelzõvel. Persze mi valóban nem vagyunk azok, s valóban Hazánk érdekeit védjük, még velük, a hatalmasokkal szemben is, de az világosan látszik, hogy azért van ez az óriási hallgatás, mert most elemzik, mi következhet még. Annyit jelzek: még töredékét sem hoztuk nyilvánosságra azok közül a tények közül, amelyeket már ismerünk és bizonyítani tudunk. De mindennek eljön egyszer a maga ideje.

Kozenkai Jenõ korábban megjelent interjúját, az õ engedélyével felhasználva, az összeállítást készítette: Kõrösi Imre